Join us   Log in   bhuluban@gmail.com  


THE JOURNAL OF SCHOOL AND UNIVERSITY MEDICINE - Volume 8, Issue 3, July-September 2021

Pages: 43-60
Print Article   Download XML  Download PDF

HOW BODY IMAGE AFFECTS CANCER PATIENTS' COPING WITH THE DISEASE: BASED ON WILLIAMS LIFESKILLS PROGRAMME EXPERIENCES

Author: Csilla Szava, Csaba Degi

Category: Medical

Abstract:

The image we create of ourselves functions as some imprint in our lives and influences our mindset and coping mechanisms. Nowadays, there is a growing number of research addressing the adverse outcomes that inappropriate or unrealistic body image may have in the recovery process of chronic patients. Part of society takes the view that cancer is a death warrant in itself. These factors represent an immense source of stress for them that they must take on day by day. However, while going through this process, they need to have resources ready to tap into their inner resources. The research at hand presents the effectiveness of the promotion and application of the Williams LifeSkills Programme concerning coping mechanisms (Stauder, 2016), which contributes to the stress management of people suffering from the effects of cancer, to making their coping more effective and developing their social skills. In the program, participants were allowed to learn strategies and master techniques whose application serves as a more efficient way to address their current needs. The Williams LifeSkills Programme has never been used before with oncology patients in Romania, only in the territory of Hungary (Rohánszky, 2021). In terms of body image assessment, this skills development program was used to consider a new perspective, wherein essential connections were revealed concerning coping methods. To positively influence participants' self-acceptance and body image, particular emphasis was placed on inserting music and dance choreographies into the activities, which, besides creating a community experience, served to relieve inner tension and channel the stress. A group of 11 cancer survivor patients took part in the life skills development intervention. The mental health intervention led to improvements in shifting the group's coping mechanisms at the cognitive level. Based on results obtained at the end of the intervention period, group members favored cognitive restructuring over the initially adopted stress-reduction method. Professionally speaking, we consider it essential that this skills development program be applied in cancer support groups since people struggling with the effects of the disease require cognitive assistance in their problem solving and stress management, just as healthy individuals are.

Keywords: body image, self-esteem, modes of coping, stress reduction, cognitive restructuring

DOI: 10.51546/JSUM.2021.8304

DOI URL: http://dx.doi.org/10.51546/JSUM.2021.8304

References:

Bandura, A. (1982). Self-efficiency mechanism in human agency. American Psychologist 37: 2, 122–147.

Béres A., Czeglédi E., Babusa B. (2013). A testedzésfügg?ség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végz? n?k körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14, 92-93.

Bishop, G. D., Kaur, D., Tan, V.L., Chua, Y.L., Liew, S.M., & Mak, K.H. (2005). Effects of a psychosocial skills training workshop on psychophysiological and psychosocial risk in patients undergoing coronary artery bypass grafting. American Heart Journal 150(3), 602–609.

Carver, S. C. – Scheirer, M. F. (1998). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Cash, T. F., Pruzinsky, T. (2004). Body image. A handbook of theory, research and clinical practice. New York: Guilford Press.

Chan, C.K., Oldenburg, B., & Viswanath, K. (2015). Advancing the Science of Dissemination and Implementation in Behavioral Medicine: Evidence and Progress. International Journal of Behavioral Medicine, 22(3), 277–282.

Cohen, S., Wills, T. A. (1985). Interpersonal Support Evaluation List (ISEL). In Cohen, S.–Wills, T. A.: Stress, Social Support, and the Buffering Hypothesis. Psychological Bulletin, 98, 310–357.

Czeglédi E., Csizmadia P., Urbán R. (2012). Testforma Kérd?iv - Röviditett változat. In A. G. Perczel F. D., Kérd?ívek, becsl?skálák a klinikai pszichológiában (pp.: 108-109). Budapest: Semmelweis Kiadó.

Czeglédi E., Urbán R., Csizmadia P. (2011). A testtel való elégedetlenség mérése és rizikótényez?i. A Testforma Kérd?ív rövidített formájának (Body Shape Questionnaire Short Form 14) hazai adaptációja . Psychiatria Hungarica, 26(4), 241-249.

Csabai M., Molnár P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia . Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Dávid I., Fülöp. M., Pataky N., Rudas J. (2014. 12 2020.12.15). Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Forrás: geniusz_34_net: https://tehetseg.hu

Dégi L. Cs. (2010). A daganatos betegségek pszichoszociális elemzése . Kolozsvár: Presa Universitar? Clujean?.

Depcik, E. &. Williams, L. (2004). Weight training and body satisfaction of body-image-dis-turbed college women. Journal of Applied Sport Psychology, 16(3), 287—299.

Dombeck, M., Wells - Moran, J. (2020). Coping Strategies and Defense Mechanisms: Basic and Intermediate Defences. In Petkova, J.: Coping strategies against stress - A brief review. Trakia Journal of Sciences, 3, 274-278.

Gidron, Y., Davidson, K., & Bata, I. (1999). The short-term effects of a hostility-reduction intervention on male coronary heart disease patients. Health Psychol, 18(4), 416–420.

Hausenblas, H. A., & Fallon, E. A. (2006). Relationship between exercise and body image: A meta-analysis. Psychology and Health, 21(1), 33—47.

Holmes, T., Rahe, R. H. (1967). The social readjustment rating scale . J. Psychosom. Res., 11: 2, 213–218.

Horti J., Riskó Á. (2017. 05 2018.05.29). Onkopszichológia a gyakorlatban. 2. online kiadás, I. kötet. Budapest , Pest, Magyarország.

Kállai J., Szolcsányi T., Heged?s G. (2013). A m?kéz illúzió „hozzám tartozik, de nem az enyém”. Magyar Pszichológiai Szemle, 68:3, 457-474.

Kende A. (2002). Testazonosság és identitás. A különbözõ testfelfogások szerepe az önelfogadásban. In &. F. M. Csabai, Test-beszédek (pp.: 61—84). Budapest: Animula.

Kirby, E. D., Williams, V. P., Hocking, M. C., Lane, J. D., & Williams, R. B. (2006). Psychosocial benefits of three formats of a standardized behavioral stress management program. Psychosomatic Medicine, 68(6), 816–823.

Kopp M. ( 2001). Magatartástudományi ember - környezeti rendszerszemléleti modell. In Buda B., Kopp M., Magatartástudományok (pp.: 23–46). Budapest: Medicina Kiadó.

Kopp M. & Réthelyi J. (2004). Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality – the Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin, 62(5), 351–367.

Kopp M., Skrabski Á. (1995). Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Budapest: Corvinus Kiadó.

Kurimay, T. (2004). Családterápia és családkonzultáció. Európai távoktatási tankönyv. Budapest: Coincidencia Kiadó.

Lazarus, R. S. (1983). The costs and benefits of denial. In S. Bresnitz, Denial of stress (pp.: 1-30). New York: International Universities Press.

Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984). Stress, Appraisals, and Coping. New York: Springer-Verlag.

Meyerowitz, B. E. (1983). Postmastectomy coping strategies and quality of life . Health Psychology, 2, 117-132.

Micskei, Orsolya, Deli, Tamás, Jakab, Attila, Bugán, (2014). A testkép és életmin?ség vizsgálata polycystás ovarium szindrómában. Orvosi Hetilap, 155: 27, 1071-1077.

Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény . Budapest: Trefort Kiadó.

Panyi L. K., Lábadi B. (2015). Pszichológiai alkalmazkodás alsóvégtag-amputációt követ?en. Orvosi Hetilap, 156: 39, 1563-1568.

Petkova, J. (2020). Coping strategies against stress - A brief review. Trakia Journal of Sciences, 3, 274-278.

Pongrácz K. (2014). Amputált személyek pszichés jóllétének vizsgálata a fantomfájdalom tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15: 2, 109-138.

Riskó Á. (1999., 2018.05.29). Bevezetés az onkopszichológiába. Jegyzet. Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, Budapest, Pest, Magyarország.

Rosengren, A., Hawken, S., Ôunpuu, S., Sliwa, K., Zubaid, M., Almahmeed, W.A. (2004). Association of psychosocial risk factors with risk of acute myocardial infarction in 11 119 cases and 13 648 controls from 52 countries (the INTERHEART study): case-control study . The Lancet, 364(9438), 953–962.

Rohánszky M. (2021. április 14). T?zmadár Alapítvány. Forrás: T?zmadár Alapítvány: www.tuzmadaralapitvany.hu

Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., K? N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I., Skrabski Á., Kopp M. (2008). A megküzdés dimenziói: A konfliktusmegoldó Kérd?ív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (3), 217—241.

Rudas J. (1990). Delfi örökösei – Önismereti csoportok – Elmélet, módszer, gyakorlat . h.n: Kairosz Kiadó.

Sági A., Szekeres Zs., Köteles F. (2012). Az aerobik pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való kapcsolatának empirikus vizsgálata n?i mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13: 3, 273-295.

Sallay V., Martos T., Földvári M., Szabó T., Ittzés A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (3), 259—275.

Selye, H. (1956). Endocrine reactions during stress. Anesthesia & Analgesia, 35: 3, 182-193.

Stauder A., Balog P., Kovács M., Susánszky É. (2016). A Williams Élet-Készségek stresszkezel? és pszichoszociális készségfejleszt? program magyar adaptációja és 10 éves tapasztalatai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 17, 2, 81 –95 .

Stauder A., Konkolÿ Thege B., Kovács M. E., Balog P., Williams, V. P., & Williams, R. B. (2010). Worldwide stress: different problems, similar solutions? Cultural adaptation and evaluation of a standardized stress management program in Hungary. International Journal of Behavioral Medicine, 17(1), 25–32.

Stauder A. (2007). Stressz és stresszkezelés . In K. J.–V.–O. A., Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp.: 153–174). Budapest: Medicina Kiadó.

Stauder A. (2008). Közösségi alapú magatartásorvoslási programok. Az esélyer?sítés ha­tékony módszerei. In M. Kopp (Szerk.), Magyar Lelkiállapot 2008 (pp.: 105–113). Budapest: Semmelweis Kiadó.

Stock, Whitaker, D., Lieberman, M. A. (1981). „A fokális konfliktus modellje". In Pszichoterápia. Budapest: Gondolat.

Szabó, P. (2010). Egy régi „új” betegség: a testdiszmorfiás zavar (dysmorphophobia). Orvosi Hetilap, 151: 44, 1805-1815.

Szondy, M. (2006). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61: 4, 617–636.

Tasnádi M., Dégi L. Cs. (2016. március 22.). http://www.cbbjournal.ro/index.php/ro/2016/107-20-1/578-mental-health-protection-of-cancer-patients-through-mindfulness-and-expressive-writing. Forrás: Cognition Brain Behavior - An Interdisciplinary Journal: http://www.cbbjournal.ro

Ursin, H. & Eriksen, H. R. (2004). The cognitive activation theory of stress. Psychoneuroendocrinology, 29(5), 567–592.

Weiss, J. R., McCabe, M. A., Denning, M. D. (1994). Primary and secondary control among children undergoing medical procedures: Adjustment as a function of coping style. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 62, 324–332.

Williams, V. P. & Williams, R. B. (2006). In control: No more snapping at your family, sulking at work, steaming in the grocery line, seething at meetings, stuffing your frustration. New York: Rodale Press.

Williams, V. P., Brenner, S. L., Helms, M. J. & Williams, R. B. (2009). Coping skills training to reduce psychosocial risk factors for medical disorders: a field trial evaluating effectiveness in multiple worksites. Journal of Occupational Health, 51(5), 437.

Williams, V. P., Bishop-Fitzpatrick, L., Lane, J. D., Gwyther, L. P., Ballard, E. L., Vendittelli, A. P. (2010). Video-Based Coping Skills (VCS) to reduce health risk and improve psychological and physical well-being in Alzheimer’s disease family caregivers. Psychosomatic Medicine, 72(9), 897–904.